VMDOK |
HUDOK |
YUDOK |
EBIB |
HANG |
EGYÉB |
|||
Állásfoglalás az új szerb alkotmány meghozatalára vonatkozó kezdeményezésrõl, 1990. VI. 3.
Polazeæi od pretpostavke da je u modernom demokratskom Ustavu SRS neophodno regulisati i poloaj nacionalnih manjina Predsednitvo Veæa DZVM smatra da bi u izradi nacrta novog Ustava trebalo uzeti u obzir i sledeæe stavove:
1. Nacionalne manjine koje ive u SR Srbiji su uèesnici vlasti naroda: one su element dravnosti. Ovakva ocena proizilazi iz pojma narodnog suvereniteta, ali njeno formulisanje kao ustavne odredbe daje posebnu pravnu garanciju graðanima iz redova nacionalnih manjina.
2. Ustav SRS treba da istièe spremnost Republike da prua zatitu nacionalnim manjinama. Pluralistièka, demokratska drutva potuju razlièitosti i ispoljavaju toleranciju prema njima. U tom smislu u sluèaju potrebe dopunskim pravima obezbeðuju bar delimiènu kompenzaciju posledica koje proizilaze iz èinjenice da se radi o manjini.
3. Zatitna funkcija drave ne moe da se zamisli bez priznavanja kolektivnih prava nacionalnih manjina. To kolektivno pravo se odnosi na njihovo uèeæe u javnom ivotu, negovanje sopstvene kulture, koriæenje maternjeg jezika, obrazovanje na maternjem jeziku kao i pravo na konstituisanje manjinske samouprave na bazi liènog uèeæa.
4. Prisustvo predstavnika nac
ionalnih manjina u organima zakonodavne vlasti je karakteristika svih demokratskih pluralistièkih sistema. U tom smislu Ustav SRS bi trebalo da sadri odredbe o pravu nacionalnih manjina da preko svojih predstavnika budu prisutne u Skuptini SRS.5. Imajuæi u vidu èinjenicu da postoje veoma znaèajne razlike izmeðu albanske s jedne i svih drugih narodnosti odnosno nacionalnih manjina s druge strane (relativna veæina unutar pokrajine i razlièite tendencije u natalitetu) trebalo bi uvesti u Ustav terminsko i
sutinsko razlikovanje malih i velikih narodnosti odnosno nacionalnih manjina.Demokratska zajednica vojvoðanskih Maðara je spremna na saradnju i moe obezbediti odgovarajuæe struènjake u cilju to bolje realizacije ovih stavova.
Magyarul:
A VMDK szerint
Szerbia új alkotmányában szabályozni kell a nemzeti kisebbségek helyzetét is. Ennek érdekében az alkotmányozó figyelmébe ajánljuk a következõket:1. A Szerb Szocialista Köztársaságban élõ nemzeti kisebbségek részesei a nép hatalmának: államalkotó tényezõk. Ez az álláspont a népszuverenitás elvébõl következik. Alkotmányos rendelkezésként történõ megfogalmazása külön garanciákat biztosítana a nemzeti kisebbségekhez tartozó polgároknak.
2. A Szerb SZK új alkotmányának ki kellene hangsúlyoznia a köztársaság azo
n készségét, hogy védelemben részesíti a nemzeti kisebbségeket. A demokratikus pluralista társadalmak tisztelik a különbözõségeket és toleranciát tanúsítanak irányukban. Ebben az értelemben többletjogok biztosításával igyekeznek a kisebbségi létezésbõl eredõ hátrányokat ellensúlyozni.3. A nemzeti kisebbségek kollektív jogainak elismerése nélkül elképzelhetetlen az állam védelmi funkciójának érvényesítése. A nemzeti kisebbség kollektív joga, hogy részt vegyen a közéletben, ápolja és fejlessze kultúráját, ha
sználja anyanyelvét, anyanyelvû oktatásban és tájékoztatásban részesüljön és létrehozza személyi elven alapuló önkormányzatát.4. A nemzeti kisebbség képviselõinek részvétele a törvényhozatali joggal felruházott képviseleti szervben jellemzõje minden pluralista rendszernek. Ebbõl kifolyólag a Szerb SZK új alkotmányába is be kellene iktatni egy olyan rendelkezést, amelynek értelmében minden nemzeti kisebbség képviselteti magát a Szerb SZK Képviselõházában.
5. Figyelembe véve azokat a különbségeket, amelyek e
gyfelõl az albán, másfelõl a Szerbiában élõ többi nemzeti kisebbség között fennállnak (az albánok a lakosság többségét alkotják Kosovo tartományban s a natalitás tendenciáját tekintve is különböznek a többi nemzeti kisebbségtõl), meg kell találni annak a módját, hogy az alkotmány terminológiai és lényegi megkülönböztetést tegyen a kis és nagy lélekszámú nemzeti kisebbség között.A Vajdasági Magyarok Demokratikus Közössége kifejezi együttmûködési készségét és megfelelõ szakembereket biztosít az elõterjesztet
t javaslatok alkotmányos megfogalmazására.